UGRÁS AZ OLDALRA

Egy igazi családi program kicsiknek és nagyoknak!
Legyél Te is kiserdész! - Gyadai élményösvény


Mit érdemes tudni a tanösvény bejárásához?

Az útvonal jelzése: ovis ösvény - jelzetlen; ösvény a „madarak birodalmába"- kék T

Kiindulópont: Katalinpuszta - Gyadai tanösvény fogadóhelye (É. sz. 47° 85035'; K. h. 19° 10655')

Az útvonal hossza: ovis ösvény - 300 m; ösvény a „madarak birodalmába"- 350 m

A bejárás időtartama: ovis ösvény - 20-30 perc; ösvény a „madarak birodalmába" - 10-15 perc

Egyéb praktikus információk: Az útvonal télen-nyáron, babakocsival is járható. Ha segítségre van szüksége, küldjön sms-t az erdésznek: +36/20/468-7177.

Mit láthatunk a tanösvényen?

Az élményösvény játékos formában mutatja be a naszályi erdők életét. A fákon és erdei állatokon kívül a gyerekek megismerhetik az erdészek munkáját is. Az úton a gyadai tanösvények jelképállata, Hangya Dani kalauzolja a gyerekeket.

Ř az útvonal elején az öreg tölgy üdvözöl minket;
Ř a fatörzseken „tipegve" a naszályi erdők fő fafajaival ismerkedhetünk;
Ř a leskunyhóból megfigyelhetjük az erdőben rejtőzködő állatokat;
Ř az erdészek által rakott minta alapján saját farakást építhetünk;
Ř kipróbálhatunk több erdő „ihlette" játékot;
Ř a patakon való átkelésnél próbára tehetjük bátorságunkat;
Ř megkísérelhetjük ismét összerakni a „széthullott" faleveleket;
Ř látásunkat a sas szemével vethetjük össze;
Ř a mászófán a legbátrabbak megszólaltathatják Hangya Dani csengőjét;
Ř rövid kitérővel eljuthatunk a „madarak birodalmába".

Akik teljesítik a feladatokat, a végén tiszteletbeli kiserdésszé válnak! Lesz ám meglepetés!

Hogy juthatunk el a tanösvényre?

Térkép
Vác felől: a 2. számú főúton Katalinpusztáig, onnan táblával jelzett szilárd burkolatú bekötőúton a parkolóig vagy piros sáv jelzésen (1 km)

Óvjuk együtt!

A terület a Duna-Ipoly Nemzeti Park keretében természetvédelmi oltalom alatt áll, a Naszály és a Gyadai-rét Vác Város helyi jelentőségű természetvédelmi területe. Az erdő mindannyiunké! Mi is tehetünk érte! Óvjuk együtt a természet páratlan értékeit!

„Kérlek, vigyázz a madárra, virágra, fára, kőre;
légy Te is, itt is a Természet Őre!"

Jó utat, kellemes pihenést!

Támogatók

A tanösvény az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával, az „Erdészek a természetért" pályázati program keretében valósult meg.

Térkép

A Legyél Te is kiserdész! - Gyadai élményösvény útvonala és állomáshelyei - Gyadai_elmenyosveny_terkep.jpg

Linkek

Google - É. sz. 47° 49,774'; K. h. 18° 56,725'
Google - É. sz. 47° 47,335'; K. h. 18° 57,634'
Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság - www.dinpi.hu

1. állomás: Ismerkedés az öreg tölggyel

A tanösvény első állomása a naszályi erdők egyik idős fájánál, az öreg tölgynél lett kialakítva.

HASZNOS TUDNIVALÓK A TÖLGYRŐL

Fafaj: kocsánytalan tölgy

A kocsánytalan tölgy a magyar domb- és hegyvidékek legjellegzetesebb fája - az összes hazai erdőterület 12%-át foglalja el. Általában nagyon magas kort élhetnek meg. A kezdetben igen lassú növekedésű egyedek kedvező termőhelyi adottságok esetén 600-800 évig is elélhetnek. Nevét a hajtásokon egészen rövid száron ülő makkjairól kapta. Ha a földön vagy az alacsonyabban lévő ágakon nem találunk makkot, a tenyerünkkel is könnyen lemorzsolható kérgéről ismerhetjük fel a legkönnyebben. Egyike a gazdaságilag is legértékesebb őshonos fafajainknak, így a hagyományos „erdőkiélés" egészen sokféleképp hasznosította. Erről később részletesen olvashatunk. Kérgének főzetét sebek összehúzására ma is bárki használhatja.

Az öreg tölgy főbb jellemzői:
¨ életkora: 120 év
¨ magassága: 24 m
¨ törzskerülete: 3,9 m

Tudta, hogy ...
hazánk legterebélyesebb és legmagasabb fája a Szegedhez tartozó Tápé határában álló „vetyeháti nyár"? 1050 cm kerületű törzsét nyolc ember tudja átfogni. 41,5 méteres magassága a tízemeletes toronyházakéval vetekszik. Legidősebb fánk a hédervári „Árpád-fa" 700 éves. Ez a kocsánytalan tölgy az utolsó Árpád-házi királyunktól (III. András) követi végig mozgalmas történelmünket.

HASZNOS TUDNIVALÓK A FA FELÉPÍTÉSÉRŐL

Mindenki tudja, hogy fának van gyökérzete, törzse és koronája. De hogyan is szolgálják ezek a részek a fát az élete során?


A gyökerek nyomában

A fák gyakran több 10 méteres magasságot is elérnek, így joggal várhatnánk, hogy gyökereik mélyre hatolnak a talajban. A többségük azonban nem lefelé, hanem oldalirányban növeszti gyökerét. Egy 30 méter magas fa gyökerei rendszerint nem jutnak mélyebbre 3 méternél, de oldalirányú terjedésük összemérhető a fa magasságával. Ez egy ekkora fánál meghaladja egy fél futballpálya méretét! Ezen a hatalmas területen a gyökerek szövevényes hálózata (főgyökér, oldalgyökér) támasztja a fát. A talajt behálózó hajszálvékony gyökérszőrök tömkelege pedig gyűjti a vizet, az ásványi anyagokat, és útjára indítja a levelek felé.

A törzs - a helyben álló fuvarozó

A törzs egyrészt tartja a lombkoronát, másrészt a gyökerek és a lomb között továbbítja a vizet és a tápanyagokat. A fakéreg alatt láthatatlanul áramlanak a növényi nedvek. A talajból felszívott víz és ásványi anyagok fölfelé haladnak a farészben, a levelek szorgos munkájával elkészített szerves tápanyagok egy része pedig lefelé a háncsban. A fa erős kérgével őrzi ezeket a fontos szállítási útvonalakat.

A lombkorona - a fa konyhája

A fák képesek a talajból és a levegőből felvett szervetlen anyagokból szerves anyagokat előállítani. Ezeket már a többi élőlény is képes feldolgozni saját céljaira, szükségleteire. Ez a bonyolult átalakítási folyamat a fa leveleiben történik. A folyamat neve: fotoszintézis.

A levelek mellett a fa lombkoronájában találhatók a virágok és a termések. A virágok igen sokfélék lehetnek. A rovarmegporzású fáknak nagyméretű, színes és illatos virágaik vannak. A szélbeporzásúak virágai ezzel szemben jelentéktelenül néznek ki, viszont igen nagy mennyiségben termelnek virágport. A megtermékenyített virágokból fajonként változó időtartam alatt termések fejlődnek. Az érett terméseket a szél szétrepíti vagy az állatok széthordják - és az új helyén elkezdhet növekedni a magonc.

JÁTÉKOK AZ ÖREG TÖLGYNÉL

Törzskerület-becslés. A gyerekek egymás mellé állva, kezüket minél jobban széttárva öleljék meg a fát. Vajon hányan érik körbe?

Lombkorona-mérés. A fák lombja madaraknak, kis állatoknak otthona, és meleg napokon árnyékot ad a földön járóknak. Az idős tölgy lombkoronája vajon hány gyereknek ad árnyékot? A gyerekek álljanak a lombkorona közepénél egymás mellé úgy, hogy kinyújtott kezeik ujjai érjenek össze. Hány gyereknek kell összekapaszkodnia?

Megjegyzés: A fenti méréseket iskolás gyerekek esetén számszerűsíteni is lehet. Elegendő, ha a gyerekek tudják a magasságukat, hiszen kinyújtott kezeik között pont annyi a távolság, mint a fejük búbja és a talpuk között. Tehát csak össze kell adni a fát ölelő, illetve az árnyék alatt állók magasságát.

Fatörzs-„bújócska". Az öreg tölgy mellett található egy - annak méreteivel vetekedő - fatuskó, amelynek segítségével a gyerekek megérezhetik az öreg tölgy valós méretét. Vajon hányan férnének el a fatörzs belsejében? A gyerekek próbáljanak minél több társuk számára helyet szorítani a fatuskón. De csak óvatosan, egymásra vigyázva!

Figyelem! Ezt a játékot csak száraz időben javasolt játszani, mert a nedves fa csúszós, balesetveszélyes. A balesetveszély elkerülése érdekében a csúszásveszélyre figyelmeztessék a gyerekeket is! Köszönjük!

 


2. állomás: Erdei tipegő

A tanösvény második állomásán a naszályi erdők három jellemző fafajával ismerkedhetünk meg alaposabban, kívülről és belülről egyaránt. Az erdészek a fatörzs belsejében kialakult évgyűrűkre pillantva, meg tudják mondani hány éves a fa, melyik évben mi történt vele. Ismertessük meg a gyerekeket a fa szerkezetével!

HASZNOS TUDNIVALÓK A FA SZERKEZETÉRŐL

A fák kétféleképpen növekszenek. Minden gally hegyén specializált sejtek csoportja található, melyek osztódásával a gally hosszúsága nő, így évente magasabb, terebélyesebb lesz a fa. Ezzel párhuzamosan a farészt körbevevő sejtek gyűrűjének osztódásával vastagodik, erősödik a fa. A keresztmetszetben az évente hozzárakódó farétegeket ismerjük fel „évgyűrűkként". Az évgyűrűk vastagságából kiderül, hogy az adott években ínségesebb, vagy csapadékban gazdag időszak volt-e azon a vidéken. Száraz években alig növekszik a fa, ilyenkor keskeny évgyűrűt láthatunk. Csapadékos években viszont akár ujjnyi vastag évgyűrűk is kifejlődhetnek.

A fa növekedésének és vastagodásának sebessége nemcsak a csapadéktól és a talaj tápanyag ellátottságától függ, hanem a fafajtól is. Vannak gyors növekedésű, laza szövetű, s ezért puha fájú fák. Ezek általában rövid életűek, mint például a fűz és a nyír. Ezek akár 30 év alatt elérik teljes magasságukat, és azután fokozatosan elkezdenek öregedni. Ezzel szemben a lassú növekedésű, tömörebb, kemény fájú fák, mint például a tölgyek és bükk, akár egy évszázados korukban is csak „kamaszoknak" számítanak. „Nyugdíjas" korukat pedig több mint 200-300 év alatt érik el.

A fa szerkezete az alábbi rétegekből épül fel kívülről befelé haladva.

Kéreg. A fa testének a külső, külvilággal érintkező része. Külső, elhalt pararétegből és belső rostrétegből áll. Megakadályozza a fa kiszáradását, védi a környezeti hatásoktól.

Háncs. A kéreg belső részén lévő rostos, nem fás szövet. Ennek rostcsövei szállítják a levelekben szintetizált szerves anyagokat oda, ahol a fa felhasználja vagy raktározza azokat.

Kambium. Osztódó sejtekből álló, szabad szemmel nem látható réteg, amely kifelé a háncs, befelé a fatest sejtjeit hozza létre körkörös rétegekben. A mi éghajlatunkon a kambium évszakonként eltérő ütemben osztódik: tavasszal a legaktívabb, és az első fagyok beálltáig dolgozik, majd télire felfüggeszti működését. Ettől lesz a fák szerkezete évgyűrűs.

Fatest. Statikai, tartó szerepe mellett ebben találhatóak azok az elemek, amelyek a gyökértől a levelekig szállítják, raktározzák a vizet és a benne oldott ásványi anyagokat. Elsősorban ez a fa felhasználható, megmunkálható anyaga. Részei a szíjács és a geszt.

Szíjács. A szíjács a fatest anyagának kéreghez közel eső külső, élő része, amelynek elsődleges feladata a nedvek szállítása a gyökerektől a lombokig. Színe általában világosabb, mint a geszté. A szíjács a legtöbb esetben kevésbé tartós, a felhasználás szempontjából kevésbé értékes, mint a geszt.

Geszt. A geszt a fatest anyagának belső, elhalt sejtekből álló része. Az élő fa a növekedése során, miközben kívül újabb évgyűrűket hoz létre, másokat belül fokozatosan kikapcsol az életműködésből. Ezekbe az elhalt szövetekbe tartósító anyagok - elsősorban lignin, fagumi, csersav, festékanyag, ásványi sók - épülnek be, melyektől sötétebb színű, mint a szíjács. A geszt a legtöbb esetben a fa tartósabb, felhasználás szempontjából értékesebb része.

Bél. A fa testének legbelső, középponti része. Nagy üregű, vékony falú sejtekből épül fel. Átmérője néhány millimétertől 1-2 centiméterig terjedhet.

JÁTÉK

Játékos ismerkedés az egyes fafajokkal. Az útról leágazó erdei tipegősorok a naszályi erdők egy-egy jellemző fafajához vezetnek. Ezeken végiglépkedve megismertethetjük a gyerekekkel kívülről-belülről a cseresznyefát, a gyertyánt és a mezei juhart.

HASZNOS TUDNIVALÓK A FAFAJOKRÓL

Gyertyán
Hazánk összes erdőterületének mintegy 5,5%-át teszi ki. A tölgyeknél rövidebb életkort és kisebb méreteket ér el, így alattuk rendszerint második lombkoronaszintet képez. Ezt árnyéktűrése és gyors fiatalkori növekedése is lehetővé teszi. Csavarodott és erősen ormós (bordás) törzse gyakran alacsonyan, tőből ágakra oszlik. Figyeljük meg érdekes termését! A háromkaréjos, halványzöld murvalevél tavasszal és nyáron fotoszintetizál, így táplálva a kis makkokat. Később pompás repítőszerv lesz belőle, amely segítségével a termés nagyobb szélben akár egy kilométert is utazhat.


Cseresznye
A gyertyános-tölgyesek egyik jellemző elegyfája. A kertjeinkben nevelt cseresznyefák ősét, a madárcseresznyét könnyen megismerhetjük vörösbarna, fényes kérgéről, mely vízszintes sávokban leválik és felgöndörödik. Különösen tavasszal feltűnő, fehérbe öltözött dísze az erdőnek. Ha éppen érési időben, május közepén érkeztünk, megkóstolhatjuk termését! A feketére érő, apró gyümölcse keserűbb, mint termesztett rokonaié, az erdőben azonban így is a madarak kedvenc csemegéje.

Mezei juhar
A gyertyános-tölgyesek másik jellemző elegyfája. Ágain négy-négy hosszanti fásodott pálca, paraléc fut végig - erről könnyen felismerhető. Jó nyomravezető jel lehet a termése is: két részre hasadó „helikopter", melynek szárnyai egymással 180 fokos szöget zárnak be. Levelei tenyeresen karéjos, lekerekített végűek, amelyek az ágon egymással szemben állnak.

3. állomás: Állatleső

Az erdő nemcsak a fáknak, cserjéknek ad otthont, hanem az állatoknak is. Az erdészek jól ismerik őket. Ha csendben járjuk az erdőt, rétet - akár itt ezen a helyen is, ahol most állunk - számos vadat figyelhetünk meg. A legkönnyebben hajnalban és alkonyatkor találkozhatunk velük.

JÁTÉK

Állatleső. A gyerekek az állomáson a vadászok bőrébe bújhatnak. A naszályi erdőkben rejtőzködő állatokat kereshetik meg a táblán és a kiépített vadles mögötti erdőrészletben. Melyek ezek az állatok? Vajon felfedezik őket a gyerekek? A vadlesen elhelyezett kistáblák segítségével megismerkedhetnek a rejtőzködő állatokkal. Kinek melyik állat a kedvence?

HASZNOS TUDNIVALÓK AZ ÁLLATOKRÓL

Gímszarvas
A gímszarvas tehenei és a borjai 6-12 fős csoportokat, ún. rudlikat alkotnak, amelyet mindig egy idős, tapasztalt tehén vezet. Napközben az erdő sűrűjében rejtőzködik, és csak alkonyattájt merészkedik ki az erdei tisztásokra, erdőszéli rétekre. A gímszarvasok ragaszkodnak az élőhelyükhöz, ott saját bejáratott csapásaikon, az ún. vadváltókon közlekednek. Párzásuk idején, szeptembertől októberig az erdőben járva mindenfelé hallhatjuk a szarvasbikák jellegzetes, mély hangú bőgését.

Tudta, hogy ...
a szarvas agancsa - amelyet télen elhullat, majd tavasszal újranöveszt - komoly fegyver, de egyben nehéz fejdísz is? Egyenként 5-6 kg-ot is nyomhat.

Vaddisznó
A vaddisznó mindenféle élőhelyen - erdőkben, mezőgazdasági területen és mocsarakban - előfordul. Családokban és kisebb kondákban él, csak az idősebb kanok (kifejlett hímek) járnak egyedül. Napközben bozótok sűrűjében rejtőzködik, és általában szürkülettől pirkadatig jár táplálék után. Mindenevő, de azért főleg növényi eredetű táplálékot (gyümölcsöket, gyökereket, gumókat) fogyaszt, sőt füvet legel. Ormányszerűen megnyúlt orrával előszeretettel túr a talajban férgek, rovarok után, ám a pockot, egeret, gyíkot is felkapja.


Tudta, hogy ...
a vaddisznó igen okos és alkalmazkodó képes állat? Jó szaglásával a makkot még a föld alatt is megtalálja, és kitúrja onnan, viszont a dögöt is megeszi, sőt még a beteg, sérült őzet is lerántja.

Róka
A róka erdők, ligetes élőhelyek lakója, de szívesen tanyázik emberi települések környékén, ahol gyakori látogatója a baromfiudvaroknak. Tápláléka nagyon változatos: a fiatal őztől a bogarakig minden állatra vadászik, de szívesen fogyaszt dögöt is. Fő táplálékai az egerek és pockok, de megfogja a nyulat, az őzgidát és a madarakat is. A nagy kertekben és a szőlőkben sáskákat, cserebogarakat és lárvákat, földi gilisztákat fogdos, de megeszi az érett gyümölcsöt is. Főleg éjjel jár vadászni, de csendes, elhagyatott helyeken nappal is útra kel.
Rókavárnak vagy kotoréknak nevezett lakóhelye egy föld alatti üreg, melynek több kijárata van. Kedvező körülmények között nem maga ássa, hanem borzok elhagyott kotorékaiban telepedik meg. Néha a borzzal közös üregben él, de idővel kiszorítja onnan.

Bagoly
A macskabagoly a közepes termetű baglyok közé tartozik. Szürke és vörösbarnás színváltozata is van, utóbbiak gyakran tojók. Jellegzetesen nagy, fekete szemei vannak. Állandó madár. Igen fontos, hogy költőhelyén, a középhegységi és ártéri erdőkben, a parkokban legyenek odvas fák, vagy költésre alkalmas épületeket, tornyokat, padlásokat találjon. Fiatal és középkorú erdeinkben azonban ritka a macskabagoly fészek számára megfelelő méretű odvas fa, a padlásokat és a tornyok nyílásait pedig gyakran lezárják. Ezért fontos, hogy a fészkelésre alkalmas helyeken elhelyezzünk a természetes odvas fát utánzó bagolyládát. Ezeket az avatatlan szemek elől rejtetten helyezzük ki az erdőben, 8-10 méter magasan. Habár a Naszályon az erdőművelés során az erdészek törekednek az odvas fák meghagyására, jelenleg még kevés van belőlük - ezért került sor itt is a költőláda kihelyezésére.
Fészket nem épít, a természetes hasadékokba és az „odúba" sem. Tojásainak száma 3-5 db. A tojások mérete 48 x 39 mm. A tojásrakás ideje március. Enyhe teleken már februárban lehetnek tojások. Csak a tojó kotlik, 28-30 napig. Ez időben a hím látja el eleséggel. Évente csak egyszer költ. Ha a tojások elpusztulnak, akkor lehet másodköltése.
A fiókákra a kikelésük után 10 napos korukig a tojó vigyáz. A hím hordja a táplálékot, melyet a tojó széttép, és úgy adja a fiókáknak. Főként kis rágcsálókat fogyaszt: egeret, erdei, mezei és földi pockot, peléket, cickányokat. A fiókáknak 10 napos koruk után mind a két szülő hordja a táplálékot. A fészket 29-30 nap múlva hagyják el. A kirepült fiókákat a szülők még 3 hónapig gondozzák.

Tudta, hogy ...
a macskabaglyok számára sokáig tart a fiókanevelés? A tojások lerakásától a fiókák kirepüléséig közel két hónap telik el, majd a kirepült fiókákat a szülők még további három hónapig etetik, gondozzák.

Mókus
A mókus jól alkalmazkodott a fán való életmódhoz. Rendkívül fürge erdei állat, de a városi parkokban is gyakran előfordul. Lakóhelyéül szolgáló fészkét elsősorban saját maga építi ágakból, levelekből, mohákból a fák lomboronájában, de előfordul, hogy elhagyott madárfészekbe költözik be. Fogai a rágcsáláshoz alkalmazkodtak, szüntelenül táplálék után kutat. Magvakkal, gyümölcsökkel, gombával és rovarokkal táplálkozik, de néha egy-egy madárfiókát is elfogyaszt, és feltör egy-két madártojást is. Ősszel elkezdi feltölteni moha alá rejtett éléskamráját, mivel nem alszik téli álmot.

4. állomás: Kicsi a rakás

Az erdészek az erdő fáit évtizedeken keresztül nevelgetik. Ahogy a fák elérik öregkorukat, kitermelik őket. Ehhez az erdésznek ismernie kell, hogy ez egyes fákat mikor és hogyan lehet biztonságosan kivágni, feldarabolni, és az emberek hasznára fordítani.

HASZNOS TUDNIVALÓK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSRÓL

A fa élete során termett százezres nagyságrendű magból alig pár százból lesz csemete, és azok közül is csak 1-2 éri meg a magtermő kort. A többi elpusztul. A természetes erdőben is.

Az erdőgazdálkodó nem tesz egyebet, mint amit a természet is tenne, csak saját szempontjait helyezi előtérbe: egész életük során válogat a fák között, majd fokozatosan, vagy egyszerre kivágja az összes öreget, hogy a többi szabadon nőhessen. Ezt a szakemberek növedékfokozó gyérítésnek nevezik.

A fa kivágása felelősségteljes és balesetveszélyes munka. Megfelelő módon és helyes irányba kell dönteni, úgy, hogy a kivágott és a körülötte lábon maradó fák is a lehető legkevésbé sérüljenek. Ezt segíti a hajkolás, amelynek során fekvő V alakú mélyedést vágnak ki a fa törzséből, meghatározva ezzel a dőlés irányát. A fűrészelést a másik oldalról kezdik meg. A kidöntött fát rendszerint helyben legallyazzák, majd szállítható hosszra (6-8 m) darabolják. Ezt követi a közelítés, a kitermelt faanyag eljuttatása az elszállításra alkalmas rakodóba. Ezt régen lovakkal végezték, napjainkra azonban a gépjárművek helyenként kiszorították négylábú társainkat az erdőből. A rakodón történik a választékolás (lásd később). Ugye milyen összetett és felelősségteljes dolga van az erdei munkásoknak!

JÁTÉKOK

Mindennapi fa eszközök. A táblán látható néhány fa használati eszköz, melyet a mindennapjaink részesei. Vajon a gyerekeknek és családjuknak otthon milyen egyéb fa tárgyaik vannak?

Farakás-építés. Az erdészek az állomáshoz készítettek egy bemutató farakást. A gyerekek ez alapján megépíthetik a saját farakásukat az odakészített alapanyagokból!


HASZNOS TUDNIVALÓK A FÁRÓL, MINT ALAPANYAGRÓL

Gondoljuk végig, hogy életünk során milyen formákban találkozunk fával! A bölcső, az ágy és az asztal fűrészrönkből, azaz nagyméretű, hibátlan faanyagból (pl. tölgyek, bükk, jó minőségű fenyő) lesz. A parketta és a székláb a rövid, vastag darabokból, az ún. kivágásból készül. A vékonyabb vagy gyenge minőségű anyagokat egyméteres darabokra vágják, és tűzifaként hasznosítják. A papír, valamint a farost- és forgácslemezek -, amelyekből később bútorok, járólapok, házak készülnek - a leggyengébb minőségű és egyúttal vékonyabb ágakból is elkészülhetnek. A puhafák, így a nyarak, a füzek és a fenyők fája nagyrészt papírfaként és farostfaként hasznosul.

Nem minden fából lehet ugyanolyan termékeket előállítani. Valójában már a fafajok megválasztása és a faállomány nevelése meghatározza a későbbi hasznosítás lehetőségeit. Azt a folyamatot, amely során eldől, hogy a kidöntött fából, végül mi lesz, választékolásnak nevezik. Ennek része a hossztolás, amelynek során a fatörzsre rákarcolják a daraboló vágások helyeit.

Tudta, hogy ...
a fákat is hámozzák? A rönk két végét befogják, gőzben felpuhítják, majd forgatva egy késpengéhez nyomják, ami néhány milliméter vastag „lepedőt", azaz furnért hasít le a rönkből. Ha az így kapott furnérlemezeket összeragasztják, óriási méretű és igen teherbíró faszerkezeteket is elő lehet állítani.
5. állomás: Erdei társasjátékok

Az erdei tisztásokon, ha szerencsénk van, láthatunk legelésző, játszadozó állatokat. Ez a tisztás is, ahová most érkeztünk, kiválóan alkalmas pihenésre és közös játékokra. Erőt gyűjthetünk utunk hátralévő részére, ahol további érdekes, izgalmas feladatok várnak.

JÁTÉKOK

Állatolimpia. A „távolugró-gödör" mentén elhelyezett fatörzsön az állatvilág ugróbajnokainak eredményei láthatók. A gyerekek versenyre kelhetnek velük. Vajon ki melyik állat bőrébe bújik?

Egyensúlyozás. A gyerekek tesztelhetik a kihelyezett farönkökön az egyensúlyozó képességüket. Hányan tudnak végigmenni ezen a fatörzsön anélkül, hogy lelépnének róla? Két csoportot alkotva, egymással versenyre kelve, ki ér gyorsabban a fatörzs végére? Vajon úgyis megy, hogy szorosan egymás mögé állnak és egymás derekába kapaszkodnak?

Művészkedő képkirakó. Papírra minden gyerek tud műalkotást készíteni színes ceruzával, zsírkrétával, festékkel. Vajon akkor is sikerül egy komplett kompozíciót összeállítani, amikor ezek az eszközök nem állnak rendelkezésre? De helyettük sok más megtalálható, összegyűjthető a természetben, ami kiváló alapanyagként szolgál, mint például moha, toboz, kő, kavics, kéreg, levél, gally, fű, szalma, termések. Ezek felhasználásával készíthetnek a gyerekek önállóan vagy csoportosan képeket a faágakkal kijelölt keretbe. Az elkészült műalkotások ugyan nem vihetők haza, de fényképen megörökíthetők.

Mókusok, ki a házból! A tisztáson lévő fák a mókusok lakóhelyei. Ezek közül jelöljünk meg a gyerekek számánál eggyel kevesebbet egy-egy szalaggal, hogy a „kis mókuskölykök" jól beazonosíthassák otthonukat. A játék célja, hogy a mókuskölykök újra és újra találjanak otthont maguknak a „Mókusok, ki a házból! Most!" felkiáltás után. Ezt mindig a fa nélkül maradt mókus mondja a többieknek.

Kis erdei zene. Az erdő sok-sok kincset rejt. Ezek közül használnak néhányat a gyerekek a képkirakó során is. Ennél a játéknál azonban nincsenek odakészítve az alapanyagok, hanem azt meg kell keresni az erdőben. Minden olyan erdei kincs hasznos, amellyel hangot lehet kiadni, s ezáltal hangszerként használható. (pl. botok, kövek, toboz, fűszál stb.) Mikor mindenki megtalálta saját hangszerét, esetleg többet is, alkossunk zenekart és komponáljunk egy kis erdei zenét.

Erdei memória. Ennél a játéknál is az erdő kincseit használjuk fel. Kölcsönvehetők a képkirakó kellékei, valamint hasznosíthatók a hangszerek is. Ezeket tegyük le a földre, majd takarjuk le egy nagy sállal. A játék során 1-2 percre felfedjük a kincseket, hogy mindenki memorizálja őket, majd miután letakarjuk, a gyerekek lerajzolják őket egy papírra. Vajon mennyit jegyeznek meg?

Lompos róka vadászat. A gyerekek most a rókák bőrébe bújhatnak bele. A rókák lompos farkát szimbolizálva egy-egy szalagot dugnak a nadrágjuk derekába úgy, hogy az onnan könnyen kihúzható legyen. A „Róka-móka indul!" felkiáltásra a gyerekek elkezdik egymást kergetni, s megpróbálják minél több rókatársuk farkát megszerezni. De közben a sajátra is kell ám figyelni!

6. állomás: Sasszem

Az erdő ezer csodát rejt. Járjunk mindig nyitott szemmel, hogy felfedezhessük ezeket! Az erdészek is így veszik észre a természet minden apró változását. Lássuk, a gyerekek mennyire jó megfigyelők!

JÁTÉK

Sasszem. A táblán két, majdnem azonos kép szerepel. A gyerekek, ha elég szemfülesek, öt különbséget fedezhetnek fel a két kép között. Vajon a gyerekek szeme is olyan éles, mint a sasoké? Megtalálják mindegyik eltérést?

7. állomás: Bátorságpróba

Az erdészeknek munkájuk közben az erdőt járva, gyakran kerülnek váratlan akadályok az útjukba: egy kidőlt fa, egy jókora pocsolya vagy egy leomlott szikladarab. Ők azonban mindig feltalálják magukat, semmi sem állhatja útjukat.

JÁTÉK

Bátorságpróba. Egy patak állja utunkat, de ez a kiserdészeknek nem jelenthet akadályt. Az átkelésre több lehetőség közül választhat mindenki bátorsága, kedve alapján:
- a patakon átgázolhat, mint a vaddisznó?
- a köveken átugrálhat, mint a nyuszi?
- a farönkökön átlépegethet, mint a róka?
- a hídon átgyalogolhat, mint az erdész bácsi?
Vajon ki melyiket választja?

Figyelem! A köveken és farönkökön való átkelés csak száraz időben javasolt, mert a nedves kő és fa csúszós, balesetveszélyes. A balesetveszély elkerülése érdekében a csúszásveszélyre figyelmeztessék a gyerekeket is! Köszönjük!

8. állomás: Mászófa

JÁTÉK

Mássz fel, mint a mókus! Az állomáson a gyerekek megint egy erdei állat bőrébe bújhatnak bele. A mókus fürgeségével, ügyességével juthatnak fel az állomáson elhelyezett mászófa tetejére, ahol Hangya Dani csengőjét megszólaltatva, hírét adhatják mászótehetségüknek.


9. állomás: Levélkirakó

Az erdőben sokféle fa él. Ezek levelei nagyon változatos formájúak. Ám az erdészek a levelükről is felismerik a fákat. Az állomáson a gyerekeket megismertethetjük az itt előforduló leggyakoribb fafajok - a tölgy, a juhar és a hársfa - leveleivel egy kis játék segítségével!

HASZNOS TUDNIVALÓK A LEVELEKRŐL

A fáknak nem csak a kérgük, hanem leveleik is nagyon változatosak. A leveleket a formájuk alapján az alábbi tulajdonságokkal jellemezhetjük.

A levéllemez alakja
a) Ár alakú - keskeny és aljától a csúcsáig egyenletesen kihegyesedik.
b) Tűlevél
c) Szálas - sokszorosan hosszabb a szélességénél és majdnem egész hosszában egyforma széles.
d) Elliptikus - nagyjából kétszer hosszabb a szélességénél, a közepén a legszélesebb és a csúcsa és válla ék alakú.
e) Lándzsás - 4-5-ször hosszabb a szélességénél és a közepe alatt a legszélesebb.
f) Ovális - kétszer hosszabb a szélességénél és csúcsa és válla lekerekített.
g) Hosszúkás - háromszor hosszabb a szélességénél és középen a legszélesebb.
h) Visszás tojásdad - fordított tojásdad alakú.
i) Nyélbe keskenyedő - a lemez hosszan elkeskenyedve megy át a nyélbe. Ha a csúcsa felé a legszélesebb, akkor lapát alakú vagy lapockás.
j) Tojásdad - közel kétszer hosszabb a szélességénél és alul a legszélesebb.
k) Pajzs alakú - a levélnyél a levéllemez közepe táján ered.
l) Vese alakú - szélesebb a hosszánál, csúcsa lekerekített, a válla szíves.
m) Visszás szív - fordított szív alakú.
n) Szíves vagy szív alakú - kissé hosszabb a szélességénél és a válla domborúan íves.
o) Rombos vagy rombusz alakú - például sulyom.
p) Szárnyasan hasadt - a levélnek egy főere van, a hasábok főerei lényegesen kisebbek. A lemez bemetszései a fél levéllemez közepéig érnek.
q) Dárdás - két hegyes válla közel vízszintesen szétáll.
r) Nyilas - két hegyes válla lefelé fordul.
s) Háromszög alakú

A levéllemez osztottsága
A) Ép
B) Hasadt - a bemetszések a fél lemez közepéig érnek.
C) Osztott - a bemetszések a fél lemez közepén túl érnek.
D) Szeldelt - a bemetszések a fél lemez közepéig (a főérig) érnek.
E) Karéjos - a bemetszések nem érik el a fél lemez közepét.
F) Tenyeresen hasadt - a levélnyél több közel egyenrangú főérre válik szét, a lemez hasábjai hasonlóan. A bemetszések a főerek mentén húzott sugár feléig érnek. A főerek számától függően lehet ötösen, vagy hármasan hasadt.
G) H) Tenyeresen karéjos - a levélnyél több közel egyenrangú főérre válik szét, a lemez karéjai hasonlóan. A bemetszések a főerek mentén húzott sugár feléig nem érnek el. A főerek számától függően lehet ötösen, vagy hármasan karéjos.

A levéllemez széle
a) Fűrészes - A bemetszések és a kimetszések is hegyesek. Kétszeresen fűrészes, ha az egyes fogak is fűrészesek.
b) Fogas - A kimetszések hegyesek, a bemetszések ívesek. Kétszeresen fogas, ha az egyes fogak is fogazottak.
c) Csipkés - A kimetszések ívesek, a bemetszések hegyesek.

JÁTÉK

Levélkirakó. A dobozok egy-egy falevél darabkáit rejtik. A gyerekek feladata, hogy megtalálják azok helyét a fent kialakított levélformákban. Vajon ismerik a gyerekek már ezeket a faleveleket? Láttak már ilyent? Esetleg a nevét is meg tudják mondani?

Figyelem! Kérjük, hogy a játék után tegyék vissza a dobozba a kirakó darabkáit!

HASZNOS TUDNIVALÓK A HÁROM FAFAJ LEVELEIRŐL

Kocsánytalan tölgy. Levelei visszás tojásdad alakúak, füles vállúak, karéjosak, a felső harmadában a legszélesebb, csúcsi része gyengén karéjosan lekerekített.

Mezei juhar. Levelei szárnyasak, tenyeresen hasadtak, karéjos tompa fogúak vagy ép szélűek.

Kislevelű hárs. Levelei majdnem kerekek, hirtelen kihegyezettek, szíves vállúak, szélük élesen és finoman fűrészes.

10. állomás: Kiserdész paraván

A Gyadai élményösvény utolsó állomása. Gratulálunk azoknak, akik végigjárták az ösvényt, és kipróbálták a játékokat, s ezzel kiserdészek lettek! Ezt a nagyszerű alkalmat érdemes megörökíteni.

JÁTÉK

Fényképezkedés. Az állomáson kihelyezett fotóparaván által a gyerekek választhatnak: valamely erdei állat, Hangya Dani vagy az Erdész Bácsi bőrébe szeretnének bebújni.


10+1. állomás: A madarak birodalma

Az erdészek által gondosan kezelt erdőben sok madár él. A megtelepedésüket madárodúkkal és etetőkkel is elősegíthetjük. Tegyünk egy rövid sétát a madarak birodalmában!

HASZNOS TUDNIVALÓK A MADARAK VÉDELMÉRŐL

A biztonságos odú
A madarak számára a fa belsejében költeni, élni biztonságos. Védelmet nyújt az időjárás viszontagságai és a ragadozók ellen. Ezt közel harminc madárfaj ismerte fel. A madarak közül egyedül egyes harkályfajok, így például a közép, a nagy és a fehérhátú fakopáncs képes arra, hogy odút véssen a fába. A harkályok által készített, később azonban elhagyott odúkat más odúlakó madárfajok, például cinegék, légykapók, verebek, kerti rozsdafarkúak, csuszkák, nyaktekercsek is használják. Az elhagyott harkályodúk a madarak mellett élő- és búvóhelyet biztosítanak rovaroknak és az odúlakó emlősök több fajának is.

Az ember a madarak szolgálatában
A váci erdészek és a „civil" madárvédők mesterséges odúkkal segítik a naszályi erdők odúlakó madarainak szaporodását, továbbá megtelepedését olyan élőhelyeken, ahol az ember tevékenysége egyébként korlátozza azt. Az odúk csoportos elhelyezésével létrehozott odútelepek manapság egyformán fontos szerepet töltenek be a védett természeti területek erdeiben, a gazdasági hasznosítás alatt álló erdőkben, a mezővédő erdősávokban, a parkokban, a gyümölcsösökben és a kiskertekben. Ezeket ugyanolyan szívesen foglalják el az odúlakó madárfajok, mint a harkályok által készítetteket, sőt a kisemlősök és rovarok is megtelepednek bennük.

Odútípusok

Az odúlakó madarak biztonságos fészkelésének elősegítése érdekében különböző odútípusokat helyeztek ki, hiszen a Naszályban fészkelő fajok mérete, életmódja és fészkelési szokása eltérő.

B-típusú odú. A mesterséges odútelepeken leggyakrabban használatos típus. Alkalmas széncinege, csuszka, mezei veréb, örvös légykapó és nyaktekercs számára. Berepülőnyílása kör alakú, átmérője 32 mm. Belső alapterülete legalább 12,5 x 12,5 cm. 2-8 m magasan, függesztve vagy akár fatörzshöz rögzítve helyezik el. Feltekintve ilyen odút látsz a fiatal gyertyánon.

C-típusú odú. Alapterületre és külső méretre a „B" típusú odúhoz hasonlít, de berepülőnyílása nem kerek, hanem téglalap alakú. Azoknak a fajoknak kedvez, amelyek kotlás közben szeretnek kilátni, mivel hasonló üregekben költenek. Ezt kedveli a szürke légykapó, a vörösbegy, a barázdabillegető, a kerti és házi rozsdafarkú. Fajtól függően 0,5-8 m magasan helyezik el.

JÁTÉK

Madárlesen. A tábla a Naszályon és a Gyadai-réten élő madarak két kedvelt odútípusát és lakóit ábrázolja. Miben különbözik a két odú? Nézzük meg alaposan a madárkákat, hogy felismerhessük őket itt, a madarak birodalmában. Biztosan sikerül megpillantani közülük egyiket-másikat, ha csendben járjuk végig az útvonalat!

HASZNOS TUDNIVALÓK A JELLEMZŐ MADARAKRÓL

Széncinege
Az állomáson is látható „B" típusú mesterséges odúk egyik leggyakoribb lakója. Állandó madarunk. A cinegék közül a legnagyobb termetű faj. Itt a Naszályban is gyakran hallhatjuk jellegzetes hangját. A hím sárga alsótestének közepén végigfutó hosszanti fekete csík szélesebb, mint a tojónál. A legmegfelelőbb élőhelyei a lomberdők, különösen az idős tölgyesek. Ezek hiányában rendszeresen költ fenyvesekben, égererdőkben, gyümölcsösökben, parkokban, kiskertekben, akár lakótelepeken is.
Fészkét gyökér és durva fűszál alapon mohával, főleg állati szőrrel és egyéb puha anyaggal béleli. A fészket csak a tojó építi.
Tojásainak száma 8-10 db. Ezek fehér alapon vörhenyesen mintázottak. A foltok színe és sűrűsége a tápláléktól és a költés számától függ. Az első tojásokat általában április első felében rakja le. A populáció egy része május végén, június elején újrakezdi a költést. Minél sikeresebb az első költés, annál kevesebb pár kezd másodikba. A tojások száma is kevesebb. A kotlás az utolsó tojások lerakása előtt 1-3 nappal kezdődik. A kotlási időszak hossza 13-14 nap. Az első fióka kikelését követő 2-3 napon belül kikel a többi is. Csak a tojó kotlik. Ha elhagyja a fészket, betakarja a tojásokat.
A fiókanevelés hossza 15-22 nap. A fiókákat mindkét szülő felváltva eteti. Egy-egy fészekalj felnevelése során a szülők akár 10 000 alkalommal is hoznak eleséget a fiókáknak. A költési időszakban tápláléka hernyókból, lepkékből, rovarokból áll. Télen az olajos magvakat is elfogyasztja.
A legismertebb cinegefajt nálunk sokszor csak cinegének vagy cinkének nevezik. Kora tavasszal gyakran hallhatjuk „nyitni-kék" hangját.

Nyaktekercs
A harkályok rendjébe tartozik. Veréb nagyságú madár. Tollazata felül fakéreg mintázatú, alul finoman sávozott. A hím és a tojó hasonló. Rejtett életet él. Jelenlétét jellegzetes hangja árulja el, mely magas, orrhangú „vi-vi-vi-vi". Vonuló. Március végén, április első felében érkezik vissza telelőhelyéről, Afrika trópusi tájairól. Nem kedveli a zárt erdőségeket, inkább az ilyen erdőszéli, mozaikos élőhelyeken él.
Kivétel a harkályok között, mivel odút nem épít magának. A más harkályfajok által ácsolt odvakat foglalja el, és időnként igénybe veszi a "B" típusú mesterséges odúkat is. Az odún belül a költéshez nem használ fészekanyagot.
A tojások száma 7-10 db. A tojások egyszínű fehérek, méretük 20 x 15 mm. Az első költés május második felében kezdődik. Gyakran két fészekalj van egy évben. A tojó csak az 5-7-edik tojás lerakása után kezd kotlani. Ezért a fiókák között méretbeli különbség nem alakulhat ki. Főként a tojó kotlik, a hím csak alkalmanként váltja párját. Ha a kotló madarat vagy a nagyobb fiókákat megzavarjuk, jellegzetesen sziszegnek, fejüket csavarják és fejtető tollaikat felborzolják. Innen ered a faj magyar elnevezése.
A fiókák a 12-14-edik napon kelnek ki. A fiókákat kizárólag hangyák lárváival, bábjaival és kifejlett egyedeivel etetik a szülők. A fiókák a fészket a kikelés után a 19-21-edik napon hagyják el. A kirepülés után még az odú környékén maradnak. Augusztusban, szeptemberben indulnak téli szállásukra.

Tudta, hogy ...
a nyaktekercs nevét furcsa viselkedésének köszönheti? „A mozdulatai is furcsák, bolondosak, mert hol fejét forgatja, nyakát majd kicsavarva, hol meg ellapul az ágon s kígyószerűen nézeget" - írta a nyaktekercsről neves madarászunk, Chernel István.

Csuszka
Állandó madarunk, a Naszályban is az év minden szakában találkozhatunk vele. Főként az öreg lomberdőkben, elegyes erdőkben, ritkábban tűlevelű erdőkben fészkel. A párok egész évben összetartanak és rendkívül területhűek.
Fészke jellegzetes, rendetlennek tűnő. Fakérget, háncsot és leveleket hord össze, amelyeket apró pikkelyek, szálak formájában rak a fészekbe. Külön fészekcsészét nem épít. Az állomáson is látható „B" típusú mesterséges odút időnként elfoglalja. Ekkor az odú nyílását a tojó sár alkalmazásával a saját méretére szűkíti. Gyakran még az odún máshol lévő nyílásokat is betapasztja. Ezért a csuszka által elfoglalt odú messziről jól felismerhető. A fészkelő pár a következő években is ugyanazt az odút foglalja el.
Tojásainak száma 6-8. A tojások nagy barnás foltosak, nagyobbak a széncinege tojásainál. Elég jellegzetesek, és mivel nem épít fészekcsészét, így az apró fészekanyag pikkelyek között figyelhetők meg a fészekben. A méretük 20 x 14 mm. Évente csak egyszer költ. A hazai odúlakó énekesek közül a legkorábban rakja tojásait. Március végén, április elején már teljes a fészekalja. A tojó az utolsó tojás lerakásakor kezdi a kotlást. A kotlás hossza 14-18 nap.
A fiókanevelés hossza 23-25 nap között változhat. A fiókákat mindkét szülő eteti főleg mezei poloska lárvákkal, különböző hernyókkal, pókokkal és kisebb bogarakkal.

Tudta, hogy ...
a csuszka neve a régies csuszkál névből származik, ami a madár mesteri mozgására és harkályszerű kúszására utal? Hosszú, erős ujjaival megkapaszkodva, fejjel lefelé is biztonságosan tud közlekedni a fák törzsein.

Vörösbegy
Hazánkban a középhegységi patakvölgyek erdeiben, parkokban, arborétumokban, nagyobb kertekben mindenütt gyakori madár. Vannak egyedek, melyek télire elvonulnak. Az itt maradók rendszeresen megjelennek a téli etetőkön. Itt, a Gyadai-réten, a Lósi-patak mentén is gyakran láthatjuk.
Fészkét elsősorban a talajon vagy annak közelében rakja, például üregekbe, gyökerek közé, erdei híd gerendája alá, farakás közé, harkályodúba. Ritkán az itt látható „C" típusú odút is elfoglalja. A fészek alapja növényi szálakból, száraz levelekből és mohából áll. A csészét finom gyökerekkel, moha és szőrszálakkal, ritkán pihetollakkal béleli. A fészket csak a tojó építi 4-5 nap alatt, ebben az időszakban néha a párját is elzavarja.
Tojásainak száma 5-6 db. Kerekded alakúak, jellegzetesen vörhenyes színűek. Nagyobbak, mint a széncinegéé, mérete 19 x 15 mm. A tojó az utolsó tojás lerakása után kezd kotlani, melynek időtartama 13-14 nap. Egyedül kotlik. Évente általában kétszer költ, áprilisban és májusban, illetve júniusban és júliusban.
A fiókák 12-15 nap múlva hagyják el a fészket. A kirepülés után egyenként elrejtőznek a közelben, ahol a szüleik tovább etetik őket. A költési időben kizárólag állati eredetű táplálékot fogyasztanak, főként különböző rovarokat és pókokat. Ősszel és télen sok bogyó és más növényi eredetű táplálék kerül az étlapjukra.

Tudta, hogy ...
a vörösbegy legtöbb régies nevét - pl. c


Figyelmébe ajánljuk alábbi oldalainkat

Táborok

VADÁSZATI -TERMÉSZETISMERETI NYÁRI TÁBOROK KATALINPUSZTÁN LÁNYOK ÉS FIÚK FIGYELEM! Idén is sok érdekes és...

tovább olvasom Táborok

Hollókői tanösvény

A tanösvényt Hollókőtől északra, az Ófaluból Rimócra átvezető út mellett találjuk. A tanösvényre egy 30 m hosszú ...

tovább olvasom Hollókői tanösvény

Somoskői Kirándulóközpont

A 2015. évben megnyitott, új építésű kirándulóközpont a Karancs-Medves-vidékre érkezők turisztikai bázisa, mely c...

tovább olvasom Somoskői Kirándulóközpont
Gördülő Tanösvény Domszky Pál Erdei Iskola Katalinpuszta-Gyadai-rét Nyírjes erdei iskola Hollókő Salgóbánya